növényorvos

Almamoly (Cydia pomonella) kártétele egy parasztház udvarán található, ismeretlen fajtájú, idős nyárialma fán.

A kusza művelőutak keletkezésére vonatkozóan az tűnik a legvalószínűbb magyarázatnak, hogy a feltehetően két tavaszi vegyszerezés során egyszer keskenyebb, egyszer pedig szélesebb kerettel rendelkező permetezőgéppel dolgoztak. Ha már vetéskor tudni lehet azt, hogy két különböző típusú vegyszerezővel mennek majd ki tavasszal permetezni, (elméletileg) kiszámolhatók a fordulók helyei, és - elzárva a megfelelő csoroszlyákat - eleve ki lehet hagyni a majdani művelőnyomok helyét vetéskor. A szélesebb gép keretét pedig lehetett volna szűkíteni. 

Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) nősténye. 2011 június 26.

Mocskospajor. Vetési bagolylepke (Agrotis / Scotia segetum) lárvája és a kártételi kép burgonyán. A felvétel 2011 június 26-án készült.

Így néz ki egy akácfa, ha közel 250 éves. A felvétel 2010 júliusában készült, Nagy-Britanniában (Kew Garden).

Az akácot (Robinia pseudoacacia) 1640-ben hozták be Angliába Észak-Amerikából. Eredetileg a hajóépítésben akarták hasznosítani, mivel gyorsan nő és fája ellenáll a tengervíz korhasztó hatásának. Sajnos utóbb nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, túlságosan törékenynek bizonyult, ezért csak, mint fa szegecs tudták alkalmazni, nem tudta kiszorítani a tölgyet (Quercus robur), mint hajó építési alapanyagot. A képen látható példányt díszfaként ültették 1762-ben.

Vízisikló (Natrix natrix) egy kevésbé gyakori, fehéres-világos, színváltozata. A felvétel 2011 május 14-én készült, légvonalban kb 2km távolságra a Kapos folyótól, lakott területen. (A faj azonosításáért köszönet illeti Dr. Korsós Zoltánt, a Temészettudományi Múzeum kutatóját.)

Feltételezésünk szerint a kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) hernyója látható a képeken. Érdekessége, hogy a hernyó fiatalon zöld színű, bábozódás előtt bebarnul. A fényképek 2010 szeptember 24-én készültek, Tolna megyében.

Bogáncslepke (Vanessa cardui) hernyója csalánon. Tolna megye, Kölesd térsége, május 25.

Körte szövődarázs (szin: sárgahasú körtedarázs, pókhálós körtedarázs) (Pamphilius flaviventris Retz.) álhernyói ürülékkel telt laza szövedékben, körtefa csemetén.

2011 június 12., Tolna megye, Szárazd, fotó: Lévay Nóra

2011 június 12., Tolna megye, Szárazd, fotó: Lévay Nóra

Vadkár becslés esetén fel kell mérni - egyebek mellett - azt, hogy a vad által okozott tőszám hiány mellett milyen esetleges agrotechnikai hibák, vagy kedvezőtlen időjárási körülmények játszahattak szerepet a végleges kép kialakulásában. Tavasszal kukoricában csupán előzetes kárfelmérést lehet végezni, ennek véglegesítésére betakarítás előtt kerül sor. A bemutatásra kerülő képek május 25-én készültek, és a nyilvánvaló vaddisznó túrás mellett már megjelent a szarvas kártétele, de felfedezhető vetési hiba is.

Vaddisznó túrás okozta hiány.

Szarvasrágás nyomai kukoricán.

Egyenetlen kelés.

Mindössze 12mm eső esett, de az rövid idő alatt, heves zápor formájában. Löszvidéken egy-egy ilyen záport sárlavina követ. Olyan erős a sodrás, hogy az esetlegesen utcán parkoló autókat is elviszi. Az esőt követően 10-15 perc múlva érkezik a sár, viszonylag hamar levonul, bakancsokat, téglákat és egyéb szemetet hagyva maga mögött. A fénykép május 23-án készült, Tolna megyében.

 Vetésfehérítő kártétele búzában. Bács-Kiskun megye, 2011 május 17.

 A szél - mezővédő erdősávok hiányában - komoly talajmennyiséget képes megmozgatni. A szél által szállított talaj sokszor kilométereket utazik, míg valahol deponálódik. Az első kép Fadd térségében készült, a második Középhidvég mellett, 2011 május 13-án.