növényorvos

Aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) imágója (fémes zöld színű) táplálkozik rózsa virágjában (fajta: Maurice Utrillo). Az aranyos rózsabogár mellett bundásbogár imágók (fekete alapon fehér pettyezett, szőrözött) is láthatók (Epicometis hirta). Az aranyos rózsabogarat össze lehet téveszteni a menta levélbogárral. A legfőbb különbség az, hogy az aranyos rózsabogár szárnyfedői között, a tor és potroh találkozásánál egy háromszög alakú képlet található, ami a menta levélbogár esetében nincs meg.

Mind az aranyos rózsabogár, mind a bundásbogár előnyben részesíti a világos virágszínű rózsa fajtákat, elsősorban a sárga és fehér virágúakat. A preferencia sorrendben ezután következnek a világos rózsaszín fajták, majd ezt követik a sötétebb árnyalatok. A virágszín csoportokon belül is megfigyelhető preferencia az egyes fajták tekintetében.

Az aranyos rózsabogár ellen virágillat csalétekkel ellátott csapda kapható (Csalomon). A csapdákat 10-15 méterenként érdemes napos helyre kihelyezni, és a csalétket 3-4 hét után cserélni kell.

2014 május 22., Tolna megye, Szárazd, fotó: Lévay Nóra

Menta levélbogár (Chrysolina herbacea) kifejlett egyede (imágója). Mind az imágó, mind a lárva a mentafélék levelén táplálkozik. A menták intenzív növekedése miatt ritkán okoznak komoly károkat. Házikerti védekezési módszer az imágók összegyűjtése, lerázogatása és széttaposása.

Ha valakit nagyon zavar a jelenlétük, meg lehet próbálkozni csombormenta, más néven polyákmenta vagy mocsári menta (Mentha pulegium) ültetésével. Ennek a menta fajnak az illóolaja toxikus hatóanyagot tartalmaz, tehát mintegy védő növényként alkalmazható a menta levélbogár ellen. Általában riasztó (repellens) hatása miatt jó a növénytársításokban, konkrétan a menta levélbogár esetében azonban nem sikerült információt szerezni arra vonatkozóan, hogy milyen módon hat: a bogarak elpusztulnak-e a csombormenta fogyasztása következtében, vagy itt is inkább a riasztó hatás érvényesül. Annyi azonban biztos, hogy a csombormenta a nedves talajokat kedveli (lásd szinoníma: mocsári menta). A csombormenta a népi gyógyászatban féregűzőként, szélhajtóként, epeműködést fokozó szerként ismert, illetve vetélést előidéző hatása miatt "hírhedt" illegális magzatelhajtó szer. (Számos, csombormentával végzett illegális magzatelhajtási kísérlet tragédiába torkollott, mivel már kis mennyiség is halálos az emberre nézve. Belsőleg történő alkalmazása mindezek miatt tilos!) Veszélytelenebb alkalmazási módja, hogy régebben a friss hajtásokat szalmazsákokba tették, így védekezve a bolhák ellen.

A menta levélbogarat kevésbé gyakorlott szem könnyen összetévesztheti az aranyos rózsabogárral (Cetonia aurata), azonban a két faj nem áll rokonságban egymással. A menta levélbogár, ahogy a neve is sugallja, a levélbogárfélék (Chrysomelidae) családjába tartozik, míg az aranyos rózsabogár a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) család tagja. Az aranyos rózsabogár imágója nagyobb, mint a menta levélbogáré. A legbiztosabb jel azonban, ami alapján meg lehet őket különböztetni az, hogy az aranyos rózsabogár szárnyfedői között, a tor és a potroh találkozásánál van egy apró, háromszög alakú képlet, míg ez a menta levélbogárnál nincs meg.

2014 május 20., Tolna megye, Szárazd, fotó: Lévay Nóra

Fürkészdarázs által parazitált levéltetű (Macrosiphum rosae) múmia rózsa levelén. Vegyszeres beavatkozás nélkül a levéltetvek felszaporodását időbeli késleltetéssel követi a ragadozó és parazita életmódot folytató hasznos ízeltlábú szervezetek felszaporodása. Rózsa esetében a gondot leginkább az jelenti, hogy mire a természetes egyensúly beáll a kártevő (jelen esetben a levéltetű) és a predátorai között, azaz mire a levéltetű populáció lecsökken a "tolerálható" egyedszám sűrűségre, addigra már súlyosan károsodtak az első virágzási hullám bimbói. Ez a folyton virágzó illetve remontáló fajtáknál is kellemetlen, mivel a legszebb virágzást a tavasz végi/nyár eleji virágzási hullám adja. Az egyszer virágzó fajták esetében azonban az adott év teljes virághozama károsulhat.

2014. május 1., Tolna megye, Szárazd. Fotó: Lévay Nóra

Sárgarozsda (Puccinia striiformis) fertőzés búzán.

2014. május 1., Tolna megye, Kölesd és Harc között. Fotó: Lévay Nóra

Vetésfehérítő bogár (veresnyakú árpabogár, Oulema melanopus) zabon. Egynemzedékes kártevő, az imágó telel az avarban. Tavasszal 10C fok felett kezdenek előjönni. Az imágó az erek között átrágja a levelet, ezzel szemben a lárvák a levél fonákjáról rágnak és a levél színén a felső bőrszövetet érintetlenül hagyják. A tömeges lárvakelés általában az akácvirágzással esik időben egye. A lárvák mindig a gabona felső leveleit károsítják. Ha korán felsül a gabonavetés, a gabona szomszédságában lévő kukoricatáblákon is tömegével meg tudnak jelenni, mivel telelőre vonulás előtt érési táplálkozást kell folytatniuk.

A vetésfehérítő a megfigyelések szerint a zabot különösen szereti. Az ellene való védekezésnek régen az volt a módja, hogy a megvédeni kívánt gabona vetés köré sávban zabot vetettek, ezzel tulajdonképpen odacsalogatták a kártevőt. A lárvák megjelenésekor pedig a zabot lekaszálták és a jószágokkal megetették.

Belecska, Tolna megye, 2014 április 6. fotó: Lévay Nóra

Hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) rózsán levéltetvekre vadászik.

A kifejlett bogár (imágó) és a lárva is ragadozó életmódot folytat. Az imágó telel át az avarban. Évente általában két nemzedék fejlődik ki. Az imágók a petéiket a levelek fonákjára helyezik, egy nőstény élete során 200 és 1000 közötti petét rak le jellemzően. A kifejlett lárvák akár 12 métert is képesek megtenni zsákmány keresés közben.

Szárazd, Tolna megye, 2014. április 22. fotó: Lévay Nóra

Hamvas vincellérbogár (Otiorrhynchus ligustici). Kétévente rajzik, az imágó hajtásokkal táplálkozik, főként szőlőben, gyümölcsösben okozhat komoly károkat. A lárva a talajban él és a gyökereket rágja. Kártétele jellegzetes: spirál alakú berágás keletkezik a gyökéren. Az imágó éjjel aktív, nappal a földön rejtőzik. Baromfi szereti felcsipegetni a földről.

Tolna megye, Szárazd, 2014 április 8. fotó: Lévay Nóra

Bundásbogár (Epicometis hirta) kárképe birs bimbóján. Miután a pitypang (Taraxacum officinale) elvirágzott, tömegével telepedtek át a közelben lévő birs fákra a bundásbogarak.

Tolna megye, Szárazd, 2014 április 8. fotó: Lévay Nóra

Vörösszárnyfedős ormányos (Rynchites aequatus) birsen, Tolna megye, Szárazd, 2014 április 8. Egy nemzedékes kártevő, imágó alakban telel. Elsődleges tápnövénye a galagonya, de az almaféléken előfordulhat. A petét az éretlen gyümölcsbe helyezi, a kárt a lárva okozza. Talajban bábozódik.

Bundásbogár pitypangon és birsen. Virágillat csalétkes csapda kapható ellenük (Növényvédelmi Kutató Intézet, Júlia major). Tolna megye, Belecska (gyermekláncfű) és Szárazd (birs), 2014 április 8. Fotó: Lévay Nóra

A keréknyomban tömörödöttebb volt a talaj, ami az aszályos időben több vizet jelentett a búzának. A több víz miatt a búza jobban zárt, elnyomta a gyomot. Ezzel szemben ahol kevésbé volt tömörödött a talaj, ott kevesebb vízhez jutott a búza, nem tudta elnyomni a gyomnövényt, ezért látható a táblában a csíkozottság. Homokos talaj, 2014 április 6., Tolna megye, Belecska, lúdfű (Arabidopsis thaliana) őszi búzában. Fotó: Lévay Nóra

Néhány kép Tolna megyéből, 2010 májusából. Regöly és Szárazd térsége, a Kapos és Koppány összefolyása.

Rózsa varródarázs álhernyója és kártételi képe. Tavaly (2013-ban) a hosszú ősz miatt egy késői generáció is kifejlődött, november elején még szedegettem a rózsa hajtásairól az újból megjelent lárvákat. Ha nem nagy területen kell megvédeni a rózsát, akkor egyszerűen kézzel szét kell nyomkodni a zöld kis lárvákat. A legtöbbje a levelek fonákján megbújik, mindig fordítsuk meg a leveleket. Messziről úgy lehet észrevenni, hogy a levelek egy része teljesen le van rágva, csak a főerek maradnak meg. Ilyen esetben szinte mindig ott van a lárva, egy "emelettel lejjebb" a még ép leveleket fogyasztja. A talajban bábozódik, a kifejlett egyedek pedig a hajtásvégekbe helyezik a petéiket, így a legegyszerűbben a lárvák ellen lehet védekezni.

Létezik egy közeli rokon faj is, a kártételi képük teljesen megegyezik, de a lárva "pöttyös".

Az alábbi képeken a nagy fakopáncs (Dendrocopos major) kárképe látható szilvafák törzsén.

A köznyelvben csak harkályként ismert madár a fák törzsében élő hernyók után kutat, de megeszi kisebb énekesmadarak tojásait és fiókáit, gyümölcsöt és esetenként dögökön is táplálkozhat a szakirodalom szerint. 2012-ben Tolna megye egyik kajszi ültetvényéből érkezett beszámoló, miszerint az aszályban szomjas fakopáncsok jelentős mennyiségű érésben lévő gyümölcsöt törtek fel, tettek tönkre.

Régóta érlelődik bennünk ennek a bejegyzésnek a mondanivalója. Néhány gondolatot szeretnénk megosztani az Olvasókkal általában a mezőgazdasági tájszerkezet és azon belül az erdőfoltok szerepével kapcsolatban. Szélsőséges megközelítések, mint általában az élet bármely területén, itt sem helyénvalók. Mindennek megvan a maga előnye és hátránya.

Az erdőfoltok és erdősávok hiánya olyan következményekkel jár, melyeket minden évben megfizetnek a gazdálkodók és közvetett módon a lakosság is. Érdemes lenne egyszer forintosítani ezeket a veszteségeket és a tanulmányt mind a szakmai döntéshozók, mind a gyakorló szakemberek felé érvekkel és ellenérvekkel alátámasztva bemutatni.

Mik is ezek a veszteségek?

1.) Téli csapadék jelentős részének elvesztése.

Aki télen nyitott szemmel autózik, észrevehette, hogy a hófúvások, hótorlaszok mindig az autóúton koncentrálódnak. Méter magas hófalak a betonon és szinte kilátszik a föld a szántón. Nemes egyszerűséggel elviszi a szél a téli csapadékot.

2.) Nyári csapadék jelentős részének elvesztése.

Az erdősávok, erdőfoltok jelentősen befolyásolják a mikroklímát. Ha a szántóterület felett átvonuló légtömeg hordoz bizonyos vízmennyiséget, már egy kisebb erdőfolt miatti hőmérséklet különbség is elég lehet ahhoz, hogy ez a víztartalom eső formájában kicsapódjék. Az erdőfolt feletti hűvösebb légréteg kvázi páracsapdaként működik, lokálisan záport válthat(na) ki. Erdőfoltok hiányában azonban ez a légtömeg elvonul a területről anélkül, hogy a víztartalma kicsapódna.

3.) Defláció.

A szél a felkapott talajmennyiséget képes nagy távolságokra szállítani, majd valahol deponálni.