Nagy az érdeklődés a rágcsálók elleni védekezéssel kapcsolatban. A növényorvos ilyenkor nehéz helyzetben van, hiszen a védekezés eszközei beszűkültek, a károk pedig hatalmasak lehetnek. Az idei évben pedig különösen nagy gondot okoznak a különböző kis rágcsáló fajok (egérfélék, pockok), mivel az aszályos időjárás kedvez a szaporodásuknak.
A védekezés lehetőségeinek bemutatásakor egyrészt a saját tapasztalatok megosztására törekszünk, másrészt a vegyszer mentes eljárások ismertetését részesítjük előnyben.
A talaj bolygatása (szántás, ásás, talajlazítás stb.) tönkreteszi a rágcsálók föld alatti járatrendszereit, így ez az egyik leghatékonyabb védekezési lehetőség. Olyan szántóföldi kultúrákban, ahol évente szántanak, ezért ritkább a rágcsálók okozta komoly kár. (Tömeges felszaporodás esetén azonban itt is jelentős károkat okozhatnak!)
Jellemzően nagyobb problémát jelentenek évelő kultúrákban. Gyümölcsös telepítése előtt mindenképpen fel kell mérni a fertőzöttséget (ebben érdemes növényorvos segítségét kérni), és mélyszántással, talajlazítással előkészíteni a területet. A mélyszántásnak, talajlazításnak egyéb előnyei is vannak (pl a talaj tömörödöttségét csökkentik, ezáltal levegősebbé téve azt), de a rágcsálók elleni védekezésben is kézenfekvő megoldást jelentenek.
Erős rágcsáló fertőzöttség esetén telepítés előtt mindenképpen bolygatni kell a területet, nem elég csak az ültetőgödröt megásni!
Már eltelepített gyümölcsösnél nyugodtan felszánthatjuk a sorközöket, hiszen ha egyes sekélyebben gyökerező gyümölcsfajoknál (pl birs) meg is sérülnek a gyökerek, ott azonnal megindul a hajszálgyökér képződés, mintegy "megújul" a gyökérzet. Elegendő minden második sorközt művelni, így minden fa csak egy oldalról lesz bolygatva (következő évben lehet váltani, ha szükséges). A szántással érdemes egyidejűleg komposzt, vagy érett szerves trágya bedolgozását is megoldani. Ha füvesítve vannak a sorközök és emiatt (vagy bármilyen más okból) szántani nem akarunk, a talajlazítás is megfelel. A hangsúly azon van, hogy a rágcsálók föld alatti üregrendszerét valamilyen módon bolygassuk.
Szót kell ejteni még a környezet fajgazdagságának fontosságáról. Minél összetettebb egy életközösség (ökoszisztéma), annál jobban megközelíthető egyfajta egyensúly közeli állapot, melyben a zsákmány-ragadozó fajok egymás felszaporodását szabályozzák. Rengeteg kis rágcsálót fogyasztanak a ragadozó madarak, siklók, ragadozó kisemlősök. Törekedni kell arra, hogy megfelelő legyen számukra az élőhely és tartósan megtelepedjenek a területünkön. (Itt érdemes felhívni a figyelmet arra, milyen károkat képes okozni a nem megfelelően alkalmazott növényvédő szer. Azonnal talán fel sem tűnik a felületes szemlélőnek, hogy növényvédő szerek szakszerűtlen használata micsoda károkat képes tenni élő környezetünkben sivárabbá, fajokban szegényesebbé téve azt. Ezért (is) nagyon fontos, hogy a vegyszermentes eljárásokat részesítsük előnyben, ha pedig elkerülhetetlen a kemikáliák kijuttatása, kérjük felsőfokú képesítéssel rendelkező növényorvos segítségét.)
Kedvező környezeti feltételek mellett azonban - egy amúgy fajgazdag életközösségben is - sor kerülhet egyes, arra hajlamos károsító fajok tömeges felszaporodására, de ne felejtsük el, végső soron: "A mezei pocok legnagyobb ellensége a mezei pocok." (Ez igaz a többi károsító pocok és egérfélére is.) Azaz még akkor is össze fog omlani a populáció egy ponton, ha egyébként rendelkezésre állna még elegendő táplálék. Az összeomlás oka a stressz.
Az alábbi képeken egy pirókegér (Apodemus agrarius) teteme látható, a tetem közelében pedig feltehetően a fészek bejárata._f.jpg)
