Régóta érlelődik bennünk ennek a bejegyzésnek a mondanivalója. Néhány gondolatot szeretnénk megosztani az Olvasókkal általában a mezőgazdasági tájszerkezet és azon belül az erdőfoltok szerepével kapcsolatban. Szélsőséges megközelítések, mint általában az élet bármely területén, itt sem helyénvalók. Mindennek megvan a maga előnye és hátránya.
Az erdőfoltok és erdősávok hiánya olyan következményekkel jár, melyeket minden évben megfizetnek a gazdálkodók és közvetett módon a lakosság is. Érdemes lenne egyszer forintosítani ezeket a veszteségeket és a tanulmányt mind a szakmai döntéshozók, mind a gyakorló szakemberek felé érvekkel és ellenérvekkel alátámasztva bemutatni.
Mik is ezek a veszteségek?
1.) Téli csapadék jelentős részének elvesztése.
Aki télen nyitott szemmel autózik, észrevehette, hogy a hófúvások, hótorlaszok mindig az autóúton koncentrálódnak. Méter magas hófalak a betonon és szinte kilátszik a föld a szántón. Nemes egyszerűséggel elviszi a szél a téli csapadékot.
2.) Nyári csapadék jelentős részének elvesztése.
Az erdősávok, erdőfoltok jelentősen befolyásolják a mikroklímát. Ha a szántóterület felett átvonuló légtömeg hordoz bizonyos vízmennyiséget, már egy kisebb erdőfolt miatti hőmérséklet különbség is elég lehet ahhoz, hogy ez a víztartalom eső formájában kicsapódjék. Az erdőfolt feletti hűvösebb légréteg kvázi páracsapdaként működik, lokálisan záport válthat(na) ki. Erdőfoltok hiányában azonban ez a légtömeg elvonul a területről anélkül, hogy a víztartalma kicsapódna.
3.) Defláció.
A szél a felkapott talajmennyiséget képes nagy távolságokra szállítani, majd valahol deponálni.
Kell néhány szót ejteni az ún. "erdőtelepítésekről" is, ami a gyakorlatban sokszor minden racionalitást és szakmai megalapozottságot nélkülöző módon történik. Tisztelet a kivételnek, de számos esetben azt tapasztaljuk, hogy az állami támogatás kihasználása miatt, kiváló adottságú szántóterületekbe szigetszerűen beágyazódva körbekerítenek egy területet, ahol aztán faültetvényt létesítenek. Nem vagyunk erdészeti szakemberek, így nem tudjuk ezen telepítések szükségességét és szakmaiságát korrektül megítélni, annyi azonban biztos, hogy ezek nem pótolják a vegyes fajösszetételű mezővédő erdősávokat.
Végül érdemes megvizsgálni azt a kérdést is, hogy milyen hátrányokkal járhat az, ha egy mezőgazdasági tájszerkezet "túlságosan mozaikos". Kétségkívül jelenleg az erdőfoltok legnagyobb kockázata a vadkár, lévén ezek kitűnő búvóhelyei a nagyvad állománynak. Az alábbi képen egy tipikusan vadkáros területet mutatunk be (Tolna megye). A régi szőlőkből itt-ott megmaradt néhány, több azonban beerdősült, ezek közé pedig kisebb szántóterületek ékelődnek be. Ideális hely a vadaknak.
A másik véglet: az értelmetlenül keskeny/rövid táblák. Erre is mutatunk egy példát. A fotón látható helyzet még "fokozható" amennyiben a "nadrágszíj" parcellán repce vagy napraforgó lenne. Ilyen táblaméretnél növényvédőszeres kezelés (különös tekintettel a deszikkálásra) gyakorlatilag kivitelezhetetlen elsodródás nélkül.
